A gyógytorna egy olyan mozgásterápiás eszköz, ahol a terapeuta egy alapos felmérés után egyénre szabott, célirányos mozgásprogramot állít össze a fokozatosság elvét és a páciens aktuális állapotát figyelembe véve.

Célja:

• Fájdalomcsillapítás
• Az ízületi mozgásterjedelmek növelése
• Izomcsoportok közti egyensúly létrehozása
• Tartáskorrekció
• Vérkeringés fokozása

Fontos szerepe van a betegségek megelőzésében illetve a műtétek utáni rehabilitációban, így a prevenció és rehabilitáció területén is egyaránt megállja a helyét.

Típusai:

• Aktív: amikor a páciens maga végzi el a mozdulatokat, a terapeuta csak korrigál.
• Vezetett aktív: a páciens és a terapeuta együtt végzi a mozdulatokat.
• Passzív: a terapeuta segítségével jön létre az adott mozdulat.

A mozgás szabadsága az ember alapvető szükséglete, a gyógytorna célja a teljes mozgató szervrendszer harmóniájának visszaállítása, megőrzése. A gyógytornász a kontakt órák során feltérképezi, leellenőrzi az adott órán átvett mozgásokat, majd néhányat közülük otthoni házi feladatként is ad a páciensnek, így a terápia nem ér véget a rendelőben, folyamatos otthoni munkavégzést is igényel a sikeres gyógyulás érdekében. Így lehetőség van a következő kezelések alatt egyre nehezebb és összetettebb gyakorlatok elvégzésére.

A manuálterápiás kezelések megteremtik a megfelelő statikai alapot a későbbi mozgásfejlesztő kezeléseknek, így a gyógytorna pedig támogatja és tovább fejleszti a manuális kezelésekkel elért eredményeket. A két terápia kiválóan egészíti ki egymást.