Az állapotfelmérés során a tényleges vizsgálatot egy alapos kikérdezés, ún. anamnézis felvétel előz meg, melyben kitérünk minden részletre, megismerve ezzel a páciens kórelőzményeit. Ezt követően fehérneműben felmérjük a páciens aktuális statikai állapotát-tartását, kiemelt figyelmet fordítva a medence helyzetére, gerinc görbületeire, ízületek pozícióira, izmok állapotára. Megtekintés után, egy ún. passzív- és aktív állapotfelmérés következik, mellyel feltérképezzük az ízületek mozgékonyságát, izmok-lágyrészek nyújthatóságát.

Ezen ismeretek tudatában a terapeuta felállít egy funkcionális diagnózist, melyre speciális egyénre szabott terápiás tervet határoz meg.

Az állapotfelmérés azért ilyen részletes, mert az emberi testben minden mindennel összefügg, így fontos, hogy a testet egy egységként szemléljük, ne pedig csak bizonyos részeit, hiszen a probléma valódi oka sokszor a panaszoktól távolabbi területről érkezik.